A Magyarország Felfedezése Alapítvány és a Politikatörténeti Intézet tudományos konferenciájának előadásai az alábbi kérdésekkel, a magyar szociográfia kiemelkedő eredményeivel, jelenlegi helyzetével és jövőbeli lehetőségeivel foglalkozik:
• Vannak-e szociográfusok, vagy csak szociográfiai műveket író szociológusok, írók, újságírók, jogászok, pedagógusok?
• Mi a szociográfia? A szociológia „könnyűműfaja”, amely jó esetben ugyanolyan alapos és hiteles vizsgálódásokon alapul, mint a szociológiai kutatás, még sincs tele számokkal, statisztikákkal – így olvasmányosabb, átélhetőbb? Vagy a riport rokona? Ha a riport egy lokális kisvilág novellája, akkor a szociográfia ugyanennek a regénye?
• Van-e szükség ma valóságföltáró szociográfiára, ha akikről szól, azok szinte alig olvasnak, akiknek szól – a felelős kormánynak, felelős politikusoknak – azokat nem érdekli, aki esetleg olvassa – a felelősséget érző értelmiség – az nem potens és nem kompetens, hogy használja annak a világnak a jobbításában, amelyről a szociográfia hírt ad?